Természetbarát folyóirat
2013. október 15., kedd
2013. október 14., hétfő
Ravazd
kulturális emlékei
Az
első napunkat az alig 1200 lelket számláló falu körbejárásával,
nevezetességeinek megismerésével töltöttük. Szerencsére gyönyörű napsütéses
időben kirándulhattunk, amit az őszi táj még szebbé varázsolt. Ravazd a Sokorói
dombságban található, igen nagy múltú falucska. Nevét valószínűleg a „ravasz
szóból” eredeztetik, egy másik teória szerint Rouzdról nevezték el, aki itt
lakhatott a középkorban.
A
túra elején ellátogattunk a Solymos Szilveszter kilátóba, ahonnan fantasztikus
kilátás nyílt a tájra, egészen a Pannonhalmi Apátságig. Látható még innen a
Boszorkány hegy, a legenda szerint régen erre felállva meglátták a
boszorkányokat.
Eközben Réka megpihent az egykori Szent Villebald templom romjain. Érdemes ellátogatni a Szent Márton templom elődjének számító emlékhelyhez. Nevét egy a 8. században élt angol szerzetesről kapta. A templomot egészen a bencés rend felosztásáig használták majd a köveket elhordták az apátság könyvtárának építéséhez.
Bár
a templomnak ma már csak a romjai láthatók a híres forrás a Béla-kút ma is
látogatható.
A túra utolsó állomásaként a
tájházba látogattunk. Ez a helyiség régen egy iskolai terem volt ma a helyiek
által berendezett régi használati tárgyakat állítják ki. A tájházban 4 helység
található: hálószoba, konyha, étkező illetve egy eszköztároló.
A
tájház után hazafelé vettük utunkat, ahol megtekinthettük a kilátóból már
látott Szent Márton templomot közelről, bár bemenni sajnos nem volt
lehetőségünk.
Nagyon
jól éreztük magunkat a túrán, reméljük a hét további napjai is hasonlóan jól
telnek, de addig is irány az éjszaka. :)
Kultúrtörténeti túra Ravazdon
Egy napsütéses őszi nap tökéletes egy túrához. Így
gondolkodott a csapatunk is, ezért elindultunk felfedezni Ravazd kicsiny
falucskáját.
Ravazd Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi
kistérségben található, Győrtől 21 km-re.
Első
állomásunk a ravazdi Sólymos Szilveszter kilátóhoz vezetett.
Érdemes megmászni a kilátó pár lépcsőjét, mivel gyönyörű táj
tárul elénk. A kilátó tetejéről megcsodálhatjuk Ravazd néhány látványosságát és
környékét. Tiszta kilátás nyílik a Pannonhalmi Főapátságra, Boldogasszony
kápolnára és a Boldog Mór kilátóra.
Ha 90 fokos fordulatot veszünk, elénk tárul a Boszorkány hegy, Tarjánpuszta, Győrasszonyfa valamint a Bakony vonulata.
Megfordulva láthatjuk Ravazd községét, a Szent Márton
templomot, ami köré régen a falu épült. Megtekinthető a Likas-horog és a
Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Ravazdi Erdészet épületei.
A kilátó negyedik oldala felől fekszik a Szent Villebald
templomrom, amitől nem messze egy fakereszt áll.
Szent Villebald angol származású bencés szerzetes volt a
VIII. században. Tiszteletére a XI. században építettek templomot Ravazdon. A
templom a XVIII. Század végén már romos állapotban volt, tégláit később a
Pannonhalmi Főapátság könyvtárához használták fel.
A kereszt annak állít emléket, hogy az ősi Ravazd település
ezen a dombon helyezkedett el a IX. századtól.
„Iható vizű forrás,
melyből a legenda szerint a tatárok elől elmenekülő IV. Béla király is ivott.”
Magas a víz vastartalma,
számos turista betéved és hűsíti szomját a vízzel. Vízminőségi vizsgálatok
igazolják, hogy a forrás vize tiszta és iható. Sokan vannak, akik rendszeresen
a Béla kút vízét viszik és fogyasztják a gyógyító hatás hitében.
A kút mellett található egy IV. Béla király emlékmű is.
Utolsó állomásként Ravazd tájházához látogattunk el, ahol
sok érdekes tárgyat és régi bútort láthattunk.
A tájházat 2009-ben hozták létre a helyi lakosok. Az ott
lévő tárgyakat saját padlásaikról szedték össze. Minden mi e házban található a
múlt század emléke.
Kirándulásunk során sokféle
növénnyel találkoztunk:
Elsőként a galagonyára lettünk
figyelmesek, ami a népi gyógyászatban szívgyógyszerként alkalmazott gyógynövény.
A földre letekintve mezei bakszakállra lettünk figyelmesek. Levelét
és friss hajtásait, szárát, virágbimbóját főzelék, leves és lé készítésére vagy
spárgaként, a felvágatlan szárát és virágbimbóját, inulintartalmú gyökerét
salátákban használják.
Nem messze tőle a mezei cickafark bújt ki a földből. A
közönséges és mezei cickafark teája különféle női bajokra és hólyagproblémákra
is jó.
Pár méterrel arrébb következett a
csipkebogyó bokor, amit gyógytea, gyümölcsbor, szörp, vagy lekvár, mártás,
leves készítésére használjuk.
Ezután csíkos kecskerágó bokorra
leltünk. Termése mérgező, elfogyasztása máj- és vesekárosodást, vagy halált okozhat.
IV.Béla kútjához vezető úton
található az ükörkelonc. A virágzási ideje május-június között
van. Piros bogyótermései
június végén, júliusban érnek,
és emberi fogyasztásra alkalmatlanok, de a madarak kedvelik.
Az út szélén nagyon érdekes növényre bukkantunk. A bíbor
nebáncsvirág Éréskor a legkisebb rezgésre a termésfal külső és belső oldala
közötti nyomáskülönbség miatt a
magvakat robbanásszerűen akár hét méter távolságra is szétszórja.
A túrán nagyon jól éreztük magunkat, a kellemes
napsütéses őszi idő igazi feltöltődést hozott számunkra. Ha kedvet kaptál a
túrához, ne habozz, hidd el megéri!
Készítették: Gaál Viktória, Pintér Evelin, Vid Emília
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)